Andi77 tuti tárkonyha

Kipróbált, ismert, könnyen elkészíthető finomságok receptjeit gyüjtöttem össze

Zöldbabzoldbab2.jpg

A zsenge zöldbab fejedelmi étel mindenkinek, aki követi az egészséges táplálkozás szabályait: kevés kalória és zsír, sok rost, nulla koleszterin. Ízletes főzelékként, levesként, salátaként, de adhatjuk zöldségköretként is. Jól elkészítve igazi csemege, amit még a gyerekek is szívesen megkóstolnak.

soooooooooooooooooooooooooor.gif

Brokkoli

brokkoli47.jpg

A karfiolhoz hasonló mind a termesztése, mind a felhasználása. A levágott fejek a kb. 20 cm-es kocsánnyal együtt felhasználhatók. Ha a szárrész elöregedett, vágjuk jobban vissza, illetve hámozzuk meg. A bimbóskelhez hasonlóan igen nagy az ásványianyagtartalma, különösen sok kálium halmozódik fel benne. A vitaminok közül elsősorban magas C-vitamin-tartalma érdemel említést, amely megközelíti a zöldpaprikáét és a levélpetrezselyemét, emellett karotintartalma sem lebecsülendő. Friss és mélyhűtött állapotban egyaránt felhasználható. Különösen fontos lehetne a téli, a tél végi zöldségszortiment bővítésében. Vastag, húsos szára nyersen is finom csemege.

Nemrégiben a brokkoliból kimutattak egy indolszerű anyagot, amely más káposztafélékben, például a bimbós kelben is előfordul, de legnagyobb mennyiségben a brokkoliban található. Ez az anyag a vastagbélrák kialakulásának esélyét csökkenti. Elsősorban a nyersen vagy párolva fogyasztott brokkoli a hatásos „gyógyszer" a rákos folyamat lassítására, illetve kialakulásának megelőzésére.

 soooooooooooooooooooooooooor.gif

Sárgarépa

788k.jpg

A sárgarépa sokak által kedvelt zöldség, amelynek megvan az a rendkívül előnyös tulajdonsága, hogy még télen - amikor a legtöbb zöldség nagyon drága - sem szökken magasba az ára. Ráadásul felettébb egészséges és vitamindús növényről van szó.

soooooooooooooooooooooooooor.gif

Spenót

uj-zelandi_spenot.jpg

A spenót ásványianyag (pl. szelén, magnézium és a króm), folsav, B- és K-vitamin összetétele kiemelkedő. Szabályozza a vérnyomást. Magas antioxidáns-tartalma és immunerősítő hatása véd egyes daganatos, illetve szív- és érrendszeri betegségekkel szemben.

Vitamintartalma serkenti a szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztését. Nyugtatja az idegrendszert. Karotin, lutein és zeaxantin tartalma fontos egyes szembetegségek kivédésében. Lúgosító, antibakteriális és gombaölő hatású.

Táplálkozási szakemberek a nyers spenótlé fogyasztását javasolják a felsorolt előnyökön kívül hiperaktivitás mérséklésére, vércukorszint-szabályozásra, vastagbél-tisztításra, fáradtság ellen.

Diétás csemege

Energiában szegény , de vitaminokban, és ásványi sókban gazdag növény, így diétásnak mondható. Különösen nagy béta-karotin-, B2-vitamin-, vas-, magnézium- és kalciumtartalma, de viszonylag sok fehérje, PP-vitamin, C-vitamin és foszfor is található benne. A főzeléken kívül készíthetünk belőle lepényt, pestót vagy lasagna-tölteléket.

soooooooooooooooooooooooooor.gif

A vöröshagyma áldásos hatásáról

voroshagyma2.jpg

A vöröshagyma botanikailag a liliomfélék családjába tartozik. Az étkezési vöröshagyma számos fajtája megtalálható a piacokon és üzletekben. A vöröshagyma igen sok értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz: a kalcium, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, réz, cink mellett megtalálható benne a B1, B2. B3, B5, B6 , C vitamin valamint folsav és biotin is. Már az ókori görög és római történetírók is feljegyezték használatát, de a vikingek körében is igen kedvelt konyhakerti növénynek számított.

Paracelsus azt mondta róla: "A hagyma olyan értékes, mint egy egész patika". Az idők során felfedezték, hogy a hagyma fogyasztása megóvhat a nyelőcső, a gyomor, a vastagbél és a tüdő alattomos tumoros megbetegedéseitől. A nyers hagyma hatóanyagai hatásosak lehetnek a szemölcs, tyúkszem, a hajhullás gyógyításában valamint a bélflóra zavaraival, és emésztési problémákkal szemben is.

Nyákoldó hagymaszirup

Két-három hagymát felaprítunk majd három evőkanál cukorral vagy mézzel édesítünk. Ehhez 1/8 liter vizet adva öt percig főzzük. A keletkező szirupot leszűrjük, lehűtjük majd naponta 3-5 evőkanállal fogyasszuk.

Hagyma az ágy mellett

Nátha esetén helyezzünk el egy felszeletelt hagymát éjszakára az ágyunk mellé, fejmagasságban. A hagyma eltávozó illóolajai kedvező hatással bírnak egészségünkre.

Megfázás esetén

Egy hagymát apróra vágva két percig vízben felfőzünk. A főzetet lehűtjük, majd amikor langyos 5 percig a lábas fölé hajolva inhaláljunk.

Torokfájás esetén

Egy nagy friss hagymát nagy szeletekre darabolunk. Befedjük cukorral és egy tálkában a hűtőszekrénybe helyezzük. Egy fél nap múlva édes levet ereszt. Ebből naponta több alkalommal egy-egy teáskanálnyit fogyasszunk.

Izületi fájdalom és reuma gyógyítására

A friss hagymalé fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. A hagymapakolás elkészítéséhez aprítsunk fel két-három hagymát és helyezzük egy vékony, tiszta gyapjúkendőbe. A pakolást melegítsük föl vízgőz felett egy megfordított fedőn, majd nyomjuk ki belőle a hagymalevet. A nyert borogatást kissé lehűtve a beteg testrészre helyezve enyhítheti az ízületi fájdalmakat és reumát.

Álmatlanság ellen

Két hagymafelet egy kevés mézzel és ízlés szerinti mennyiségű tejjel felfőzünk. Este lefekvés előtt, langyosan fogyasszuk.

Hideg végtagok esetén

Egy hagymát apróra vágunk és leforrázunk. Kihűlés után a főzettel a kihűlt végtagot átmossuk.

Migrén

Közeledő migrént megelőzhet a homlokra helyezett hagymapakolás.

Hajhullás

Néhány szem hagymát igen apróra vágunk, vagy lereszelünk. Egy kevés langyos vízzel elkeverjük, majd a pakolással hajunkat, fejbőrünket befedjük. Pár percig rajta hagyjuk, ezután jöhet az alapos hajmosás.

Szemölcs

A hagymát feldaraboljuk, meghintjük sóval . Hagyjuk így egy éjszakán át, míg levet ereszt. Ezzel a lével naponta kétszer dörzsöljük be a szemölcsöt.

Miért siratjuk meg, és hogy mellőzük a könnyeket?

Szeleteléskor a hagyma sejtfalai elroncsolódnak, a sejtekből kénvegyület szabadul fel, amely szemünk víztartalmával érintkezve kénsavvá alakul. Ez csípi a szemünket. Ajánlott módszerek:

  • a hagyma előzetes lefagyasztása, lehűtése;
  • víz alatt való darabolás (ez a módszer sajnos nem alkalmazható, ha zsiradékban szeretnénk tovább sütni a szeletelt hagymát, pl. pörkölthöz)
  • úszószemüveg viselése
  • kenyér rágcsálása.

  soooooooooooooooooooooooooor.gif

Burgonya

krumplifajtak_0.jpg


Egészséges!

Sokaknak a burgonyával kapcsolatban sajnos csak a fagyasztott-elősütött hasábburgonya, az agyonsózott krumpliszirom, a por alakban gyártott püréalapanyag vagy a karácsonyi rántott halhoz kínált majonézes krumpli jut eszébe. Pedig teljes értékű táplálékként fogyasztva, héjában főve vagy sütve igen jótékony hatású.

mi_fan_terem_burgonya2.jpg

A burgonya rendkívül egészséges zöldségfajta. Szénhidrát-keményítő tartalma (18-20g/100g) mellett C, B1, B2, B6 és A-vitamin tartalma is magas, sokféle ásványi anyagot tartalmaz. Kiemelkedő káliumforrás: káliumtartalma 340mg/100g. Fehérjetartalma nem túl nagy, de összetétele kedvező, így nagyon jól hasznosul. Kisgyermekek étkezésében az anyatej utáni első táplálék. Diétás konyhában is ott a helye könnyű emészthetősége miatt, persze nem bő zsiradékban kisütve.


soooooooooooooooooooooooooor.gif

Cékla

98032_cekla.jpg

Sötét rubinpiros szín, kellemes íz, húsételek jellegzetes kísérője. S nem csak a konyhában állja meg a helyét, természetes gyógyír, szépségápoló, ráadásul még festőanyag is.

A cékla hosszú tárolás esetén sem veszít hasznos tulajdonságaiból, és megőrzi kellemes ízét. Ez különösen fontos a téli és a tavaszi időszakban, amikor sok zöldség már elveszíti tápanyag és vitamin készletét.

A céklát már az ókorban is ismerték

A múlt ismert orvosai, Hippokratész, Galenus, Avicenna és Paracelsus már széleskörűen használták a céklát vérszegénység, az emésztő rendszeri szervek és a nyirokrendszeri edények betegségei ellen. A modern kutatások megerősítik a cékla gyógyhatású tulajdonságait. Jobbá teszi a fehérjék feldolgozását és részt vesz a májsejtek működését javító kolin termelésében. Vízhajtó, enyhe hashajtó, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású, csökkenti az artériás vérnyomást. A közelmúltban tudósok kiderítették, hogy a céklát hasznosan lehet felhasználni az onkológiai megbetegedések gyógyításában is.

A cékla, más zöldségektől eltérően, főzött formájában is megőrzi hasznos tulajdonságait. Sok benne a vitamin is: egy kilogramm céklában 220 mg C-vitamin, B1- és B2,- P- és PP-vitaminok, valamint ásványi sók találhatók. Jódtartalmát tekintve a cékla vezet a többi zöldség előtt, ezért széles körben alkalmazzák a hipotireózis (csökkent pajzsmirigyműködés) megelőzésében és gyógyításában. Az U vitamin jelenléte segít gyomorfekély és nyombélfekély esetében. A diabetikusok nagyra értékelik a céklát magas cinktartalma miatt, amely meghosszabbítja az inzulin működésének idejét.

A céklában lévő rostanyag és szerves savak erősítik a bélrendszer perisztaltikáját. A székrekedéssel vívott harc esetén javasolt éhgyomorra fogyasztani 50-100 g főtt céklát.

A fiatal céklát jobb nyersen fogyasztani, mivel főzés közben a benne lévő vitaminok egy része elbomlik. A cékla bokrában (szárában és levélzetében) sok aszkorbinsav, karotin, B vitamin csoport képviselői vannak. Azok az ételek, melyekbe a cékla gumójával együtt a szárát és levélzetét is beletesszükk, különösen hasznosak.

Gyógyító céklalé

A nyers cékla levét a népi gyógyászatban az egyik leghatékonyabb gyógyító-megelőző szernek tartják. A cékla az összes hasznos biológiailag aktív anyagot könnyen felszívható formában tartalmazza. A nyers cékla leve elősegíti a vérképződést, stimulálja a gyomor és a máj működését. Használják a szervezet súlyos betegség utáni regenerálódására, a pszichikai állapot megerősítésére, sőt még depresszió esetén is. A céklalé kúraszerű fogyasztása gyakran feloldja a vese- és epeköveket.

Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy nem ajánlott a frissen kipréselt cékla levét meginni. Olyan illó anyagokat tartalmaz, amelyek a szervezetet irritálják, hányingert, fejfájást, hányást, általános gyengeséget válthatnak ki. A dietetikusok azt javasolják, hogy használat előtt pihentessük a friss levet kb. két óra hosszat fedél nélküli edényben az asztalon vagy hűtőszekrényben.

Szépségápolás a konyhából

Már ük-ükmamáink is nyers cékla darabokkal dörzsölték orcájukat, hogy szép rózsás legyen. Ez a módszer ma is segít visszaszerezni a halovány arc pírját. Ha pedig a nyers céklát lereszeljük, összekeverjük tejfellel és maszkként felvisszük az arcra, hagyjuk megszáradni, majd hideg vízzel leöblítjük, bármilyen típusú bőr frissé válik tőle.

Korpás vagy zsíros hajat mossunk meg a cékla levelének főzetével, amely nem csak ezektől a kellemetlenségtől szabadít meg, de még az esetleges tetvektől is.

A céklából remek málnaszínű ajakpirosító is készíthető. Ehhez reszeljük le a főtt céklát és préseljük ki a levét. Olvasszunk fel és keverjünk össze gőz fölött 2 evőkanál mandulaolajat és 10 g méhviaszt. Az edényt húzzuk le a tűzről, és a tartalmához fokozatosan, kiskanalanként adjnuk hozzá kb 1 evőkanál céklalevet, míg el nem érjük a kívánt színt. Villával alaposan keverjük össze. Adjunk hozzá 4 csepp borsmentaolajat, keverjük át, majd töltsük makulátlanul tiszta üvegbe.

Fessünk pirosra

A cékla igen jó festőanyag. Használhatjuk a húsvéti tojások megfestéséhez is: Kb. fél liter céklalében, amibe 1 evőkanál ecetet kevertünk, 15 percig lassú tűzön főzzük a tojásokat. A kapott szín a halvány ibolyától a mélyvörösig terjedhet, attól függően, mennyi ideig áztatjuk a tojásokat a lében.

Ételszínezékként is alkalmas, rózsaszínűre festhetjük vele például a torta díszítésére szánt marcipánt. Ehhez főzzünk meg negyed felkockázott céklát nagyon-nagyon kevés vízben. Ezt a festőlevet gyúrjuk hozzá a marcipánhoz, apránként adagolva a kívánt szín eléréséig.

soooooooooooooooooooooooooor.gif

Uborka

uborka_sok_kicsi.jpg

Az uborkát már az indiánok is ismerték, salátának vagy köretnek tálalták fő ételhez, hiszen tudták, jót tesz az emésztésnek. Ismeretes olyan írás is, amely arról tanúskodik, hogy Tiberius császár gyógyszerként alkalmazta a növényt. Megparancsolta, hogy még a hadjáratra is vigyék el a szekereken nevelt "mozgó ültetvényeket".

Az uborka az egyik legegészségesebb zöldség. Tápanyagtartalma miatt táplálkozás-élettani szerepe jelentős. Víztartalma rendkívül magas (96 %), de gazdag káliumban, foszforban, vasban, kalciumban, nátriumban, szénhidrátokban és A1, B1, B2, B6, C vitaminban is. Káliumtartalma a veseműködést segíti. Tápértéke csekély.

Szépségápolás kívül-belül 

Az uborkalét külsőleg és belsőleg is használják. Rendszeres fogyasztásától üdébb lesz bőrünk, csillogóbb a hajunk. Más zöldséglevekkel is (például répa) nyugodtan keverhetjük.

Kiváló szépítőszer. Nem hiába használják a gyógyászatban is egyes bõrápoló krémek alapanyagának az uborkalét. Az uborkalé, vagy pép az erős fájdalommal járó rovarcsípésekre (méh, szúnyog, homoklégy) is jótékony hűsítőként hat. Ha napégette bőrfelületre pépesített uborkát kenünk, elkerülhetjük a bőr felhólyagosodását.

Nem csak arcpakolási szernek kiváló, de bőrtisztító hatása miatt is kedvelt. Lereszelve vagy karikára vágva is feltehetjük pakolásnak. Körülbelül 20 percig hagyjuk a bőrön. Lemosva az arc üdébb és frissebb lesz.

Hogyan fogyasszuk?

Az uborkát egész évben fogyasztjuk friss és tartósított formában. Savanyítás során a zöldségek veszítenek tápértékükből. Ennek mértéke függ a savanyításhoz használt folyadék mennyiségétől, és attól, hogy fogyasztás előtt mennyi ideig álltak a tartósító lében. A tárolás során a savanyúságok elveszítik vitamin- és ásványi anyag tartalmuk egy részét, de ez nem jelentős. Táplálkozásunkban a nyersen vagy párolva fogyasztott zöldségek mellett ugyanúgy helye van a tartósítva eltett savanyúságoknak, például csemegeuborkának is.

A friss uborkát főleg salátának, vagy körítésnek készítjük el, de uborkalé és leves is készíthető belőle. Salátája jót tesz a gyomornak és elősegíti az emésztést. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Egyes kutatások szerint a legtöbb értéke a héjában van, ezért érdemes felhasználás során az uborka héját nem veszendőbe hagyni.

soooooooooooooooooooooooooor.gif

Csillagtök

csillagtok-001_789959_46870_n.jpg

Leggyakrabban puha formában szokták fogyasztani. Aki viszont száraz pincehelyiségben felejtett egy csillagtököt, és csak télen találta meg, észrevehette, hogy héja páncélszerűre keményedett. Ha ezt a kemény héjat sikerül széttörnünk, nagyon lágy, zamatos húsos részt találunk alatta. Mintha frissen szedtük volna.

Az érett, de nem megfagyott csillagtököt késő ősszel szedjük össze, és rakjuk pincénkbe. Egyszerűen az ágy alá is elrakhatjuk. Télen különböző formában lehet fogyasztani. Így a nyári zöldségből egész évben fogyasztható lesz.

Termesztési szempontból is érdekes zöldség. Mindenhol, ahol az egyszerű tök megterem, jól érzi magát a csillagtök is. Porzós és termős virágai nagyon illatosak. Az előbbiekből ízletes leveseket is lehet készíteni.

Közép-Amerikában már több mint ezer éve ismerik. A helyi lakosság a kukorica, paprika, paradicsom és burgonya mellett mindennapos főzésre használta fel. Lehetséges,hogy már abban az időben felfedezték a tökmagoknak a vérkeringésre való kedvező hatását, illetve potencianövelő tulajdonságát. Nem véletlenül volt a tök a termékenység jelképe. Ne fogyasszunk belőle túl nagy mennyiségben. Elég, ha táplálkozásunk kiegészítője marad a többi zöldséggel együtt. *


Cukkinsoooooooooooooooooooooooooor.gif

A 70-es évek elején úgy alakult, hogy egy négytagú termelőszövetkezeti delegáció tagjaként Dél-Olaszországba utazhattam. Salernótól délre, egy Nocera Inferiore nevű kisvárosban kellett megismertetnünk az olasz parasztokat a magyar mezőgazdaság eredményeivel, miközben mi is ismerkedtünk az ottani növénytermesztéssel és kertészettel. Éppen szedték és a piacra készítették elő a cukkinibokrok terméseit. Nosza, kértem egy maroknyi cukkinimagot, és hazahoztam, hogy itthon is megpróbálkozzam a termelésével. Sikerült! És azóta a kiskertek ezreiben termelik ezt a sokféleképpen elkészíthető, a korszerű táplálkozás rendjébe kiválóan beilleszthető zöldségfélét.


cukkini

Eredetéről nem sokat tudunk, de bizonyára valamelyik melegebb klímájú országban látta meg a napvilágot, és nem is régen, mert a 25-30 éve megjelent külföldi szakkönyvek még nem tettek róla említést.

Mikor az első magvakat elvetettem, roppant kíváncsi voltam, hogy kikelnek-e a déli jövevények. És ha kikelnek, milyenek is lesznek? Mint olyan sokszor, akkor is elővettem Karel Capek: A szenvedelmes kertész című kis remekművét, amiben a következőket olvastam: "… .úgy a nyolcadik napon, de néha még későbben, egy rejtélyes, óvatlan pillanatban (mert azt még soha senki meg nem leste) egyszerre csak szép csendesen megnyílik a föld, és megjelenik az első csírahajtás... S akkor ott áll csupaszon, gyámoltalanul, köpcösen vagy véznán, s felül két kis mulatságos levele van, s e közt a két levél közt látszik valami... Hogy mi, azt még nem mondom meg, ott még nem tartunk. Csak két kis levél egy halovány száron, de az valami csodálatos, mennyi változata van, minden kis növényen más. Mit is akartam mondani? Tudom már, semmit, vagyis hát csak azt, hogy az élet jóval bonyolultabb, mint képzeljük."

Hát ilyen csoda volt számomra a cukkini "születése" is.

Termesztése

A cukkini a kabaktermésű növények népes családjába tartozik; oda, ahová Linné a cukor- és görögdinnyét, a főző-, sütő- és takarmánytököt, az uborkát, valamint az ugyancsak nemrég megismert patisszont sorolta. Ezekkel sok hasonlóságot mutat, és környezeti igényeik is megegyeznek.

A növény erőteljes növekedésű. Nagy, karéjos, márványozott felületű levelei csőszerű, hengeres, belül üres levélnyélen ülnek. Guggonülő természetű, vagyis indákat nem fejleszt. Ha azonban kereszteződik - ami gyakran előfordul, ha a közelben tököt vagy dinnyét is termelnek -‚akkor maga is szétterül, ami persze korántsem kedvező jelenség. Virágai váltivarúak: egy bokron, de külön-külön jelennek meg a Sárga, tölcséres hím-, illetve nővirágok.

Gyümölcse hasonlít az uborkához; nyúlánk, hengeres, zöld héjú (újabban forgalomba kerültek fehér és sárga héjú fajták is), de nem rücskös, hanem sima felületű. Magja sárgásfehér vagy szürke, lapos, nagyon hasonlít a spárgatök magjához.

A cukkini a talaj szempontjából nem válogatós növény, csak ahhoz ragaszkodik, hogy bőségesen legyen ellátva tápanyagokkal. Melegkedvelő és fagyérzékeny. Szinte fagyjelzőnek is lehetne alkalmazni, mert a májusi és a kora őszi fagyokról a legmegbízhatóbban tudósít. Nagyon élelmes növény, bojtos gyökereivel a vizet még a száraz talajból is felszivattyúzza. Öntözni inkább csak a fejlődés kezdeti szakaszában szükséges.

Minden évben a kert más helyén termeljük!

Minthogy hidegre nagyon érzékeny növény, ezért legkorábban az év 100. napján lehet a magjait állandó helyükre elvetni. Így azonban a tenyészideje rövid, és későn ís kezdi érlelni gyümölcseit. Ezért sokkal célravezetőbb palántákat nevelni belőle. Ez fölöttébb egyszerű eljárás.

Március végén, április elején tölts meg egy joghurtos vagy tejfölös műanyag poharat jó minőségű kerti földdel, és ültess ebbe három szem cukkinimagot 2-3 cm mélyen. Meleg helyen a magok egy hét alatt kikelnek. Ekkor állítsd az edényeket a két ablakszárny közé, napos helyre, és rendszeresen öntözd őket. Amikor már három-négy lomblevelük van, ki lehet állítani őket a szabadba, hogy edződjenek, és kiültetésükre május első napjaiban kerül sor. De ne ültesd ki valamennyit, hanem csak a növény felét. A másik felével várd meg a fagyok elmúltát. Ha a májusi fagyos-szentek a korán kiültetett palántákat elpusztítanák, akkor lehet bevetni a tartalékot.

A cukkininak tágas helyre van szüksége. Fészkeket készítünk a számára oly módon, hogy az ősszel felásott talajból - egymástól egyméternyi távolságban - kiemelünk néhány kapavágásnyi földet. Az így keletkezett gödörbe 2-3 kg istállótrágyát vagy műtrágyával összekevert komposztot teszünk, a földet visszahúzzuk a gödörbe, és azt tányérszerűen alakítjuk ki. Ebbe a fészekbe ültetjük el a műanyag pohárból földdel együtt kiszedett palántákat, és alaposan beöntözzük őket. Ha mind a három palánta megeredt, akkor később egyet vagy kettőt más fészekbe ültethetünk át.

A cukkinit dombos ágyba is ültethetjük. Ennek a művelési módnak számos előnye van. Ezek közül a fontosabbak, hogy a vegyes ültetés következtében egyik növény a másikat támogatja, továbbá, hogy a beültethető terület megnő, és a jobban felmelegedő talajon a növények korábban érlelik be termésüket, mint a sík felületű ágyásokban.

A dombos ágy előkészítése ősszel kezdődjék. A másfél méter széles és tetszőleges hosszúságú ágy helyét észak-déli irányban jelöljük ki, mert így kapja a legtöbb napfényt és meleget. Az ágy közepén gallyakat, napraforgószárat, évelők, dália, paradicsom szárát halmozzunk fel. Erre egy réteg gyeptéglát rakunk a füves részével lefelé fordítva. Ezután egy réteg levél következik, amit földdel keverünk el, majd 15 cm vastag humuszréteggel fedjük be az ágyat, amely így egy méter magas lesz. Ennek a tetejébe ültethetjük a cukkinipalántákat - a többi növény békés társaságába.

Nyáron a bokrok környékét gyomláljuk és rendszeresen kapáljuk.

A cukkininak kevés ellensége van. A meztelencsigák szívesen tanyáznak rajta, és olykor - különösen esős nyáron - a lisztharmat is megtámadhatja.

Egy családnak elegendő 3-4 bokrot ültetni. A gyümölcsöket folyamatosan szedjük a nyár közepétől a fagyokig. A legízesebbek a kb. 25 cm hosszúságú gyümölcsök. Ha idejében szedjük le őket, akkor a tő több virágot és termést hoz.

Érdemes legalább egy termést meghagyni magnyerés céljából. Az ilyen gyümölcs őszig teljesen kifejlődik (2-3 kg és 60-70 cm hosszú is lehet). A termést hosszában felhasítjuk, és kiszedjük belőle a magokat. Ezeket meleg vízben tisztára mossuk, és megszárítjuk a következő évi vetéshez.

Felhasználása

A cukkini igen sokféleképpen készíthető el. A fiatal gyümölcsökből - az uborkához hasonló - saláta lesz. Felhasználható leves, pörkölt, sütemény és pástétom alapanyagaként. A lecsónak is jellegzetes ízt ad.

Finom étel a töltött cukkini, amely oly módon készül, hogy a gyümölcsöt hosszában kettévágják, a közepét kivájják és megtöltik tojásos, gombás vagy húsos masszával, esetleg kolbásszal. Az így előkészített cukkini tűzálló edénybe kerül, leöntik tejfölös mártással, és sütőben negyedóra alatt megsütik. Szép barnára pirul. Jó étvágyat hozzá!

soooooooooooooooooooooooooor.gif

Póréhagyma

porehagyma.jpg


Hazai kertészetekben is szívesen termesztik a pórét, egyre ismertebbé, közkedveltebbé válik. Már az egyiptomiak is nagyra értékelték. Úgy gondolták, hogy a fogyasztása erősíti a testet. Plinius, a római tudós feljegyezte, hogy Néró császár havonta egyszer pórénapot tartott. (A becsvágyó Néró ugyanis azt hitte, hgoy ettől a hangja szebben fog csengeni.) A középkorban ártalmasnak vélték, a XV. században Peter Schöffer és Otto Brunfesl növénytudós egy sor betegség okozójának tartotta. Szerintük gyomorfájdalmakat, felfúvódást, látászavarokat okoz.

Őshazája: Dél-Európa, de ma már Európaszerte elterjedt.

Botanikai neve: Allium porrum, a hagymafélék mintegy 300-ra tehető nemzetségéhez tartozik. A vöröshagyma és a fokhagyma rokona. Vadon úgyszólván nem ismeretes. Neve: póré, póréhagyma, zöldhagyma, poireau (franciául), Lauch (németül), leek (angolul). Alakja: kihajtott vöröshagymához hasonlít. A földben csupán egy kicsi feje van, ebből hajt ki bordázott, kilombosodott zöld szára. Fogyasztható része mintegy 25 cm, vastagsága 3-5 cm. Virágzata vaskos, kerek, ernyőszerű, a póréból kihajtva mintegy 1,5 méter magasra is nyúlhat. Színe: a hosszú szárú, viszonylag törékeny, világoszöld színűek a tavaszi fajták. A sötétzöldek télállóak. A virágzatának színe lilás. Íze: a póré a rokonságát nem tagadhatja le. Tömött, fejesedett része a hagyma, a levele a fokhagyma ízére emlékeztet. Gyengén édeskés ízű és nincs olyan csípős és maró illata, mint a hagymának. Termesztése: valószínűleg a gyöngyhagymából nemesítették ki. Magról való ültetését március-áprilisban kell kezdeni. A kipalántázásakor mélyebben ültessük, mert ezáltal hosszabb lesz a fogyasztható, világosabb szárrésze. Jól előkészített földet kíván és napigényes. Van nyári és téli póréhagyma. Évelő növény. Táplálkozás-élettanilag: igen kedvező, mivel részben egyesíti a hagyma s némiképp a fokhagyma élettani sajátságait. Gyógyító hatását már a régi egyiptomiak, görögök is felismerték és köhögés ellen, meg vízhajtóként használták. Kénes illóolaj-tartalma miatt kedvező hatással van az emésztőszervekre. Tartalmaz A-, B1-, B2- és C- vitamint, káliumot és vasat. Konyhatechnológiai felhasználásáról: a pórét alaposan meg kell tisztítani, mivel levélrétegei között homok gyűlhet össze. A pórénak frissnek és barna foltoktól mentesnek kell lennie. A hibás részeket ki kell vágni, vékonyka hajszálgyökereivel együtt, mint a vöröshagymánál.A jól megmosott póréhagyma könnyen lehúzható külső rétegét felhasználás előtt el kell távolítani. A pórét több ételhez vöröshagyma helyett használják, bár önálló étel is. A póréhagymához a következő fűszerek illenek: babérlevél, kakukkfű, turbolya, lestyán. A póré felhasználható nyersen is salátákhoz. Félbevágva, 5-6 cm-re szelve, sütve vagy párolva, köretnek is elkészíthetjük a pórét. Finomabb, zsenge leveleit is bátran felhasználhatjuk. (Különösen finom lesz a póré, ha feldolgozásakor a levelek erével párhuzamosan daraboljuk fel. Kínai szakácsok úgy vélik, hogy e szeletelési mód finomíja a póré ízét.) Zöldségleves főzésekor elegendő, ha hosszában közepéig felvágjuk. Így egészben használjuk. Többnyire karikára szeljük, ha más nyersanyaggal együtt kívánjuk elkészíteni, pl. mártáshoz, nyárson sütve vagy salátaként. Tárolása: ha nem használjuk fel azonnal a pórét, akkor leveleit levágva róla, száraz, hűvös helyen (pincében) vagy e célra rendszeresített hűtő egyik rekeszében, más élelmiszerektől gondosan elkülönítve (mivel könnyen átveheti az illatát) tárolható. Nem használ a pórénak, ha felszeletelten meghagyjuk, ekkor ugyanis megkeseredik. Nagyobb mennyiséget fagymentes pincékben, tárolókban raktározhatjuk. Idénye: csaknem egész éven át tart. De különösen június végétől, míg a télálló egész télen folyamatosan szedhető.

soooooooooooooooooooooooooor.gif

Retek

retek

Eredet:

A mindenki által ismert kerti retek (Raphanus sativus) a keresztesvirágúak egyik legjellegzetesebb képviselője, a káposztafélék rokona. Vadon termő őse nem ismert, termesztése a keleti mediterrán Európából terjedt el. I.e. 2000-ben Egyiptomban már ismerték, innen terjedt tovább Kínába és Japánba. Az ókori Egyiptomban a gyökerén felül a magjait is fogyasztották és a magvakból olajat is sajtoltak. Az ókori görög és római irodalom és számos ponton megemlékezik a különböző retekfélékről, az ókori Görögországban a legértékesebb gyökérzöldség volt, az ára megegyezett az aranyéval. Nyugat-Európában a kora középkorban lett általánosan használt zöldségnövény, miután Marco Polo behozta Kínából. A piros és fekete gyökereket, illetve haragoszöld levelét nagy lakomákon az ételek díszítésére használták. Angol és olasz szakácsok egyaránt megemlítik, hogy a retek kiválóan alkalmazható húsfélékhez adott szószokhoz, mert kiemeli azok ízét. Különböző változatai napjainkban az egyik leggyakrabban fogyasztott gyökérzöldségek. Elterjedése szerint különböző fajtái vannak, ún. nyugati és keleti típusú retkeket ismerünk. Ezek mérete, alakja eltérő lehet, ahogyan színe is, hiszen a klasszikus piros tavaszi retken kívül ismerünk fehér jégcsapretket és fekete retket is.

Jellemzői

Kétéves, lágyszárú növény, kora tavaszi vetésre és másodvetésre egyaránt alkalmas. Világszerte több fajtája ismert. Nálunk a leggyakoribb a kerti retek, ami kisméretű, 2-5 cm átmérőjű, gömb alakú, vagy hosszúkás piros, jellegzetes csípős fűszeres ízű gyökérzöldség. Általánosan ismert még a hosszú, fehér jégcsapretek, vagy a szintén fehér, de valamivel vastagabb, tömörebb, hosszúkás, időnként megnyúlt gömb alakú sörretek. Elterjedt még az elsősorban télen fogyasztható fekete retek. Távol-Keleten a leggyakrabban az úgynevezett „daikon retek” a legáltalánosabb fajta, ami az itthon is előforduló jégcsapretek legközelebbi rokona, azonban csípős íze, aromája lényegesebb enyhébb.

A Daikon-retek

A Daikon-retek

Betakarítás, felhasználás

Kora tavasztól szedhető, kedvelt zöldség. Szedést követően megmosva hűtőben 5-15 napig tárolható. Áruházban vásárláskor igyekezzünk frisset választani és figyeljünk arra, hogy a levele és a gyökér kemény legyen, roppanós és ne legyen fonnyadt, szikkadt. A nedvességet elvesztett „pudvás” retek élvezhetetlen.

Napjainkban a retekfélék kedvelt használt tavaszi primőrzöldségek, különböző friss saláták gyakori alkotóeleme, változatosan elkészíthető, savanyítható. A sok, eltérő tenyészidejű és termesztési idejű fajtának köszönhetően ma már valamely típusa egész évben elérhető.beltart_retek

Élettani jelentősége

A téli vitaminéhség után a kora tavaszi hónapos retek az egyik legfontosabb vitamin és ásványi-anyag forrásunk. Energiatartalma roppant alacsony, viszont vas és kálium, valamint B3, C-vitamin és fólsav tartalma jelentős. Legismertebb az emésztést serkentő hatása, számos emésztési problémát orvosolhatunk a nyers retek kúraszerű fogyasztásával. Az epeműködést serkentő hatása is ismert, emiatt a népi gyógyászat is szívesen ajánlja.

Hasonlóan a keresztesvirágúak többségéhez a retekfélék nagy mennyiségű kénvegyületet tartalmaznak, csípős ízüket is különböző kéntartalmú glikozidok okozzák.

soooooooooooooooooooooooooor.gifKelkáposzta

kelkaposzta.jpg

Története

A kelkáposzta Savoyából vagy annak környékéről származik, ezért a régebbi irodalmi források olaszkáposzta néven emlegetik. Lippai a Posoni kert káposztákról szóló fejezetében ugyancsak az olaszkáposztáról mondja: "zöld, a levele fodor, aki jóféle, főben megyen, mint a másféle (ti. a fejes káposzta, szerző); de nem olyan tömött és kemény belől, hanem szép sárga és gyengébb a másiknál".

(Érdemes itt idézni Lippai Jánosnak néhány sorát, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy ez a nagy tudású, tekintélyes ember egészséges humorral is rendelkezett: "Nem versengek itt hijába a Káposztának nevéről, honnan hívatik annak Magyarul; noha némelyek arra akarják vonni, hogy az első feltalálóját ennek a fűnek Kápnak hívták: ezért attul volna eredete, mintha Káposzta annyit tenne, mint Káp hozta.")

Hazánkban nagyon széleskörűen termelt növény a kelkáposzta, jóllehet sohasem vált olyan fontos népélelmezési cikké, mint a fejes káposzta. Termelik fólia alatt, korai szabadföldi, nyári és őszi terményként. Mohácson áttelelő kelkáposztát termelnek, amit ott minden bizonnyal a kiegyenlített klíma, az enyhe tél, a megfelelő talaj, az öntözési lehetőség, a kialakult termelési hagyomány, a körülményekhez hozzászokott tájfajta és a piac közösen tett lehetővé, és a termelők számára jövedelmezővé.

Miben különbözik a kelkáposzta a fejes káposztától? Mindkét növény kétéves, vagyis az első évben csak a vegetatív szerveik fejlődnek ki, és a második évben hoznak magszárat, azon virágokat és becőtermésekben magokat érlelnek. Mindkét növény "feje" voltaképpen egy gigantikus rügy. A kelkáposzta levelei fodrosak, hólyagosak; a fejes káposztáé simák, nem fodrozottak. A kelkáposzta hidegtűrőbb a fejes káposztánál, ezért áttelelhető; a szárazságot is jobban elviseli. Viszont nem savanyítható, és rosszabbul is tárolható, mint a fejes káposzta.

Termesztése

A kelkáposzta hidegtűrő, a szélsőséges időjárást is elviselő konyhakerti növény. Fényigénye közepes, ami azt jelenti, hogy a korai fajták napon érzik magukat a legjobban, a nyáriak azonban szívesen veszik az ún. sétálóárnyékot, amikor magasabb növények (pl. kukorica, napraforgó, fiatal gyümölcsfák) vetnek rájuk átmenetileg árnyékot. Napfény hiányában a kelkáposzta felnyurgul, és nem fejesedik.

A mérsékelt meleget kedveli; 13-20 °C-on növekszik a leggyorsabban, az ennél magasabb hőmérséklet nem kedvez neki, kisebb fejeket fejleszt. A befejesedett növények átmenetileg még -10 °C-os fagyot is elviselnek.

Kertben a könnyen felmelegedő, jó vízellátású, sok táp-anyagot és humuszt tartalmazó talajok felelnek meg a kelkáposzta termeléséhez.

Vízigényes növény, jóllehet a tartósabb szárazságot jobban viseli el, mint a fejes káposzta. Meleg, párás, csapadékos helyen hozza a legszebb fejeket. Előnyös, ha gyorsan, folyamatosan fejleszti ki fejeit, mert a levelek csak így lesznek zsengék. Víz hiányában vagy szakaszos öntözés esetén a fej elöregszik, a levelek rágósak lesznek.

A kelkáposzta egyértelműen tápanyagigényes növény. Lehetőleg frissen trágyázott ágyásba ültessük, és a növényeket lássuk el bőségesen könnyen oldódó tápanyagokkal - fejtrágya, illetve lombtrágya formájában.

Kiskertben a kelkáposztát csak palántázással érdemes termelni. A palántákat magunk is nehézség nélkül előállíthatjuk. Egészséges, üde, fehér és fejlett gyökérzetű palántát ültessünk ki. A jó palánta 3-4 lomblevelű, zömök, szívós és edzett. A túlfejlett palánták nehezen erednek meg.

A korai termesztésre nevelt palántákat 6-7 hetes korukban ültethetjük ki március végén, amikor tartós fagyoktól már nem kell tartani. A késői növények palántáit nyáron neveljük fel. Ehhez csak 4-5 hétre van szükség; a kiültetésükre június elején kerül sor.

A kelkáposzta könnyen palántázható növény, mert a palánták a kiszedéssel és új helyre ültetéssel kapcsolatos "sokkot" jól kiheverik. Az ültetési távolság a koraiaknál 35 x 35 cm, a későbbieknél 50 x 50 cm. A palántákat fejes saláta, hagyma, spenót közé is ültethetjük, sőt néhány kel-káposzta helyet kaphat a gyümölcsfák körüli tányérban vagy a szőlősorok között is.

Védettebb, enyhébb telű vidékeken érdemes megpróbálkozni az átteleltetéses termeléssel is. Ennek a sarokpontja az, hogy a palántákat október közepéig kiültessük, és azok a fagyok beállta előtt begyökeresedjenek, de ne növekedjenek tovább. A palánták áttelelését elősegíti, ha talajukat megdarált szerves hulladékkal (friss komposzttal), falevelekkel, felszecskázott füvel, szalmával letakarjuk.

Mint a káposztaféléknek általában, a kelkáposztának is többféle kártevője és betegsége van. Már palántakorban védekezni kell a palántadőlés, később a peronoszpóra, a levéltetvek és a káposztalepke hernyója ellen.

A korai fajták az ültetéstől számított 60-70 nappal, a késeiek 100-120 nappal szedhetők fel. Utánuk az ágyásban még rövid tenyészidejű másodterményeket vethetünk.

Mind a korai, mind a késői fajták fejeit akkor kell leszedni, amikor a levelek még üdék. Ekkor a fejet oldalra döntjük, és metszőollóval vagy késsel levágjuk a szárról. A koraiak 0,5-1 kg-os, a későiek 2-3 kg-os fejeket is fejlesztenek.

A kelkáposzta nyári ápolása rendszeres kapálásból, öntözésből, műtrágyázásból és gondos növényvédelemből áll. Húsos, lédús leveleit főként a levéltetvek és a káposztalepke falánk hernyói támadják meg.

Felhasználása

A kelkáposzta táplálkozási értékét a benne levő szénhidrátok, de még inkább az emészthető rostok, az ásványi sók, a viszonylag nagy mennyiségű B1- és B2-vitamin-, valamint vastartalma, íz- és zamatanyagai adják.

A sokak által lenézett kelkáposzta ily módon értékesebb zöldségféle még a fejes káposztánál is. Használati értékét tovább növeli, hogy - korszerű konyhatechnika mellett - a kelkáposztából készült ételeket a gyengébb gyomrúak is fogyaszthatják, mert könnyebben emészthetőek, mint a fejes káposztából készült, többnyire sok zsiradékot tartalmazó, "magyaros" fogások.

Felhasználás előtt a külső, sötétzöld, durva szövetű leveleket le kell szedni. Legfinomabb a belső, zöldessárga, tömött fej, ennek igen mérsékelt a "káposztaíze" is.

A kelkáposztát egész éven át fogyasztják, de - a fejes káposztától eltérően - savanyításra, tartósításra nem alkalmas. Szabadban a földbe vermelve és betakarva jól átteleltethető, és pincében is el lehet tartani oly módon, hogy tövestül szedjük fel a kerti ágyásból, és a pincében nyirkos homokba állítjuk a gyökérzetét.

A fejekről leszedett külső borítólevelek takarmányozási célra használhatók fel.

soooooooooooooooooooooooooor.gif


Egészség

Fahéj és méz, mint gyógyszer

Rovó - 2010.01.11 08:12


Tudjuk, hogy attól leszünk betegek, amit megeszünk s persze attól lehetünk egészségesek is. A mézről eddig is sejtettük, hogy segít egészségesnek maradni. Most a fahéjra terelődött a figyelem.






Lehántott, szárított, de még őröletlen fahéj








A fahéjat fűszerként ismerjük. Kevésbé köztudott, hogy a fahéj egyúttal gyógynövény is. Mire eljut hozzánk, már az anyja sem ismerne rá. Eredetileg ugyanis a fahéj egy trópusi fafaj, a Cinnamomum verum vagy C. zeylanicum, amiből az asztalunkra csak a szárított és megőrölt kérge jut el. A népies nevén ceyloni fahéjnak is emlegetett növény a babérfélék családjába tartozó Cinnamomum növénynemzetség egyik legismertebb faja. A 10–15 méter magasra növő fa fiatal ágainak kérgéből lehántással, majd őrléssel készítik a fahéj néven ismert fűszert . Három fajtáját ismerjük. A legjobb minőségű a ceyloni , majd a kínai és malabári fahéj.







Fahéj zöld korában








Illóolajat, csersavat, nyálkát, gyantát , cukrot , keményítőt és fahéjaldehidet tartalmaz. A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb és finomabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető, a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai viszont kb. 1 mm vastag és fás.



A fahéjat a gyógyászatban emésztésserkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatása miatt alkalmazzák. Serkenti az emésztést, és hurutok ellen is kiváló, legalábbis a régi korok orvosai szerint. Talán ezért szerepelt egykor a nehezen emészthető ételek sora végén az illatozó fahéjas sütemény.






Az alábbi levelet kaptam a neten. Mivel tegnap két cikket is írtam gyógynövény témában, ezt sem tudtam kihagyni. Közzéteszem, hátha hasznát veszi valaki. Én magam is ki fogom próbálni a hatásukat.



***



Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 2003-ban kezdeményezett kutatást a fahéj és 2-es típusú cukorbetegség, illetve a koleszterin szint kapcsolatának feltárására. A vizsgálat nem várt sikert hozott a betegek életében.





A 40 napon át rendszeres fahéj tartalmú tabletta szedésének köszönhetően a vérben lévő triglicerid és a glükóz, illetve a káros LDL koleszterin szint egyaránt közel 30 százalékkal csökkent a résztvevők körében.



A fahéj tartalmaz antioxidánsokat. Azonban nincs elegendő bizonyíték annak alátámasztására, hogy nagy dózisú fahéj fogyasztásával olyan kedvező hatást érhetnénk el, mint például a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelem.



A fahéj segíti a vírusok, baktériumok és gombák elpusztítását.



Alkalmazásával azonban megfontoltan kell bánnunk, mivel testünkön kívül és szervezetünkön belül is számos baktérium él egymással harmóniában, egészségünket őrizve. Ezeket, vagyis a jó, és rossz baktériumokat egyaránt kiirtva természetes egyensúlyunk felborulna, s ez betegségek kialakulásához vezetne. Gondoljunk csak a bélszakaszban élő hasznos baktériumokra, melyek immunrendszerünk megfelelő működését is segítik.



Kétségtelen tehát, hogy a fahéjban található, hatóanyagok segítik egészségünk megőrzését, azonban a pontos részletek feltárásához további vizsgálatok szükségesek. A fahéj hatását befolyásolhatja például az adott növény összetétele, melyből a gyógyszer készül, s ezt a termőhelytől kezdődően számos egyéb tényező is meghatározhatja.

soooooooooooooooooooooooooor.gif



<




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 64
Tegnapi: 382
Heti: 989
Havi: 8 953
Össz.: 990 727

Látogatottság növelés
Oldal: Válogatás Mit vEgyünk?
Andi77 tuti tárkonyha - © 2008 - 2017 - andi-tutireceptek.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:

Rengeteg antioxidáns van a tojássárgájában
Kategória:


▲   Itt: lekváros bukta andi konyhája - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »